Ha rád gondolok...

Ha rád gondolok...

Ha rád gondolok, úgy zakatol a szívem,

Aprókat sóhajtok, mert pezseg a vérem.

Felízzík bennem a vágy, a szerelem tüze,

O uram bocsájtsd meg, testemnek bűne.

Akarom hogy öleljen s halálig szeressen,

Féltsen s óvjon, férfi legyen szememben.

Felnézek rá, imádjam minden porcikáját,

Szívem követeli a szíve tüzét, lángolását.

Akarom hogy öleljen, s a teste követeljen,

Mikor velem van, csak engem ölelgessen.

Érezni akarom, s amikor nincsen velem,

Akkor is emlékezzen rá az egész testem.

A mámoros lelkem, részeg legyen tőle,

Soha ne fogyjon el, táplálkozom belőle.

A szerelem éltet és erőt ad mindennap,

Dolgozunk, de a hétvége, miénk marad.

Időm ajándék neki, s mit ő ad magából,

Nagyobb ajándék nem is kell a világból.

Mikor együtt vagyunk, csak szeressen,

Hogy a holnaptól, se én, se ő, ne féljen.

Budapest. 2021. 08. 08.

Saját szerzemény, szerzői jogok fenntartva !