Farkas lélek
Farkas lélek
Sokszor, sokat bántották az én szívemet,
Bekeményítettem előttük az én lelkemet.
Nincs már s nem lesz olyan férfi sohase,
Nem tudok szeretni, felnézni már senkire.
Megváltoztam, öntörvényű lettem én már,
Nem leszek én senkivel, soha tán egy pár.
Elvesztettem a hitem, nem bízok senkibe,
Nem leszek szerelmes, csak úgy bárkibe.
Ugrásra készen állok mint a préri farkas,
Farkas lelkem vérzik mi olyan fájdalmas.
Tudom férfiak portyáznak, de én kiállom,
Szívemen száz lakat van, mindet lezárom.
Nem akarok olcsó kis préda lenni nekik,
Hiába bájolognak, aztán a fogukat fenik.
Ugrásra készen állok, és nem hezitálok,
Nem fogtok ki rajtam, míg élek galádok!
Nem hiszek én már, senki ember fiába,
Ígérhetnek, s könyöröghetnek de hiába!
Elbújok a világ elől, mentsem az irhámat,
Csak farkas lelkem éli túl, ezt a fájdalmat.
Budapest. 2021. 07. 10.
Saját szerzemény, szerzői jogok fenntartva !