Bíztam s hittem...
Bíztam s hittem...
És megint vesztettem, elbuktam,
Próbáltam, mertem és álmodtam.
Újra s újra, nehéz volt de felálltam,
Mostanra rájöttem, én is hibáztam.
Sírtam, hol senki sem láthatja meg,
Fájdalmasan kicsordult könnyeimet.
Sokszor hittem, már nem lesz tovább,
De mindig isten segített, ez a valóság.
Sokat gondolkodtam, hogy lehet jobb,
Múltat nem kell, hogy a válladon hord.
Mindennap új nap, csak nézz az égre,
Hiába, balsors kényszerít néha térdre.
Magányba menekülvén, talán jobb lesz,
De rájöttél nem a rossztól félsz, rettegsz.
Nem tested félted, hanem óvod a lelked,
Lelked ha meghal, hiába a tested, neked.
Néha elfogyott az erőm, nem reméltem,
Vívódtam, mennyit mindent megértem.
Mindig jött valami, újra bíztam s hittem,
Felvettem a keresztem, s tovább vittem.
Bíztam s hittem magamban nem másban,
Tudtam, hogy nem maradhatok a sárban.
Csak egy kis löket kellett, ami tovább visz,
Mindig a remény hal meg utoljára, és a hit.
Csak lelkem segíthet, ha újra megtalálom,
Nem veszthetem el, ő van csak e világon.
Az enyém, hozzám tartozik, szeretem őt,
Tisztelem, megmentett, ő ad nekem, erőt!
Budapest. 2021. 06. 29.
Saját szerzemény, szerzői jogok fenntartva !