A csoda

A csoda

Az élet tele van csodákkal, szépséggel,

Lásd a szépet, lelked töltsed élménnyel.

Látod a kis lepkét, csúf hernyóból mi lett?

Csodák mindenhol vannak, nézd a szépet!

Világban annyi szépség van, mi egy csoda!

Lehet ma nem látod, de holnap lesz nyoma!

Bár tudod, a vihar után is csodás a szivárvány,

Szemet és lelket gyönyörködtető szép látvány.

Egy isteni csoda, reggelente a napfelkelte,

Mindennap mosolyogva kel s örvendezve.

Boldogan ontja fényét s melegét a világra,

Boldogságot hozva annak, ki szívét kitárja.

Éj mi eltakarja a napot, de hoz neked álmot,

Éjszakákon vidáman világítanak a csillagok.

A hold, mi mutatja a kóbor lelkeknek útját,

Elűzi, lelkednek minden fájdalmát, gondját.

Hát nem csoda? Mindennap új napra kelni!

Nem lehet, a föld szépségével soha betelni!

Ha fáradt vagy nyugvásra vágysz az éj elhozza,

Lelkedet reggelente, nap a melegével feldobja.

Most nézd az évszakok gyönyörűségét,

Mindig, megújult évszakok békességét.

Tavaszi erdők látványát s a nyíló virágok,

Mit az utakon illatozva, meg is csodáltok.

A nyár melynek melegét, szívesen eltennéd,

Míg e nap fényében, a gyümölcseid érleléd.

A nap, mely sok D vitamint ad át s melegít,

Még a fázós embert is, a nyári nap felhevít.

Az ősz az elmúlás, mi sokszínű világával,

Belopja magát szívedbe, ősz nyugalmával.

A színkavalkád, mi az avaron még átalakul,

Várja az erdő és majd rája fehér takaró hull.

A tél amitől félnek sokan, zord hidegben,

Jó meleg kandalló, a tűz lobogó fényében.

Amikor egy ház belül, az otthon melegével,

Évszakoknak s fáknak tartozol köszönettel.

Mert mindennek, ezek a csodák az éltetői,

Hogy tudjuk majd, a mínuszokat elviselni.

Az ablakon nézni, a hóesést s a zúzmarát,

Hisz az élet, tartogat nekünk még új csodát.

Budapest. 2021. 10. 10.

Saját szerzemény, szerzői jogok fenntartva !